2014/04/10

KÖRTVÉLYESI PIKNIK TÚRA

Március utolsó vasárnapján túrázni voltunk. Az úti célunk a körtvélyesi holtág volt, melynek eléréséhez 16 km-es távot kellett megtennünk. Fokozatosan növeljük a kilométerek számát annak érdekében, hogy túléljük a júliusi Pádis-fennsíkra (Románia) szervezett sétálgatást. :)


A sportolós hétvégéken a hobbijaimat is maximálisan kiélhetem, ugyanis tökéletesen kiegészítik egymást. A természetjárás friss hobbi, amolyan hobbicska :) még, de ennek köszönhetően fényképezhetek, amit nagyon szeretetek, a fényképek feldolgozása újabb hobbi, majd a sor a blog bejegyzés írásával zárul.  Mostanában szinte bármire kapható vagyok, amiből a végén bejegyzés születhet. :) Az alábbi képmontázson a túra során felfedezett kedvenc látnivalóimat sűrítettem össze kedvcsináló gyanánt.


A táj egyszerű mégis magával ragadó békességet és vidámságot sugároz az arra járók felé, főleg tavasszal. Ezen az útszakaszon rengeteg élőlénnyel találkoztunk. Megszámlálhatatlan nyúl és őz ugrabugrált körülöttünk, de azért a lábunk elé is kellett nézni, mert az avarból lányokat ijesztgető gyíkok és siklók ugrottak elő.  Bambi rezidenciát is láttunk utunk során, ami egy ebédlőből és egy hálószobából állt (kép lent).


Dél körül megálltunk piknikezni. A szalvéta választásom szándékosan a szarvasosra esett. :) Érzékeny városiak számára (velem együtt) feltaláltam a steril sörivás módját bogárvédő fólia burokkal kiegészítve. Bátran merem ajánlani a természetben étkezők számára a somlói galuskát desszertnek.


Az ebédszünetünk alatt egy csapat őz röfögött át a mezőn. Aki még nem hallott szarvast bőgni, annak elmondom, hogy béna röfögős-hörgős hangja van, ha kiszúrja a paparazzo embert a bokorból. :)


Ez a két nyúl igencsak közel merészkedett hozzánk. Annyi nyulat láttunk ezen a szakaszon, hogy vigyázni kellett fel ne bukjunk bennük. :D Valószínű a Húsvét előtti kupaktanácsra igyekeztek. :)


Mire elértük a holtágat szélcsendes, pólós meleg idő lett. Újabb rész, ahol meríthettem a fényképezőgép akksiját. Ez az egy szeletke volt, ahol nem tanyázott pecabotot markolászó horgász, szerencsére pont ez volt a legfotogénebb helyszín. Sajnos a horgászok igencsak teleszemetelik a partot. A képen is látható a csónak mellett néhány oda nem illő hulladék. Irgum-burgum!


A végére néhány Marcsis momentó. A túra befejeztével az elveszített kétezer pár száz kalóriát gyors pótoltam egy Sport szelettel, ha már sportnapunk volt. :) Így volt erőm felmászni a negyedikre.

Remélem tetszett a beszámoló és kedvet csináltam egy kis hétvégi gyalogláshoz!:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése