Minden ember hajlamos időnként rátelepedni az embertársára, és ezáltal kalitkába zárni azt, aki a legkedvesebb számára, legyen az a szerelme, családtagja vagy épp a legjobb barátja. Aztán csodálkozik, hogy a szeretett személy egyre távolabb akar lenni tőle, apró titkokat halmoz fel és szépen lassan megromlik a kapcsolat közöttük. A szeretet egyik morzsája a birtoklás iránti vágy, ha ennek mértékét csökkenteni tudjuk normál szintre magunkban, már markunkban tudhatjuk az érzelmi kalitka kulcsát.
Az érzelmeinket intelligencia nélkül nem szabadna szabadjára engedni, és bele kényelmesedni egy hisztibe, mondván, hogy nem tudok uralkodni magamon. Mindenki tud, csak nem akar.:) Az apróbb kapcsolati dolgokon, problémákon, amik kommunikáció útján megoldhatók, nem érdemes hosszas zsörtölődés után kiakadni. A probléma kialakulásakor kell jelezni a nemtetszésünket. Én már jó néhány éve próbálom "a többet ésszel, mint érzelemmel" - elvet követni. Legtöbbször (kivéve a "nehéz napokon") sikerül is.:D
Nektek mi a véleményetek ezzel a témával kapcsolatban?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése