2014/05/08

SOLYMOSI VÁRROM TÚRA

Ismételten Romániában jártuk, most azonban egy sokkal jobb állapotban levő várat "foglaltunk el" és ebédeltünk a falain belül. A várlátogatást összekötöttük egy hosszabb erdei barangolással hegyen-völgyön át. Nagyjából 15 km-t masíroztunk aznap. A pulzusom nyomta a tam-tam ritmust rendesen egyes emelkedőknél, de saját tempómban haladva legyőztem minden akadályt.


Ennél a túránál jócskán csomagoltam a bloggerina batyumba fényképet, amit most felszolgálok Nektek remélve, hogy talán kedvetek támad egy kis kiránduláshoz, ami sok élményt ad, kellemes érzéssel tölti meg a szívet annak tudatában, hogy tesz az ember valamit az egészségéért. 


A várat egy szuszra nem könnyű megközelíteni, mi többször megállva (főként fényképezés miatt:P) haladtunk egyre feljebb a néhol sziklás hegyoldalon. Szerintem nem is érdemes egyből felszaladni a várromhoz, sokkal élvezetesebb bolondozni a sziklákon, fényképezni az egyre jobban zsugorodó tájat. 


A várromhoz vezető úton elhagyva a szép sziklást részt, egy keskeny kitaposott ösvényen pulzust normalizáló vonalban lehet eljutni. Mi azt hiszem a hátsó bejáraton mentünk be.:) Itt is találtunk tábortűz nyomokat, az egyik mellett a fűben egy bugyi hevert. Noh, nem egy Victoria Secret példány, inkább amolyan nagymamás, ősfazon. 1541-ben itt pihent meg néhány napra Izabella királyné, miközben a törökök által elfoglalt Budáról menekült, lehet ő felejtette ott siettében. :P:)


A várrom belseje nagyon tetszett, a háromszög alakú belső részt ablakokkal ellátott falak vették körül. Aki többet szeretne olvasni a vár történetéről az kattintson IDE. Miután elegendő mennyiségű fényképet készítettünk a várromról, folytattuk utunkat tovább a hegy gerincén haladva a csodaszép erdőn keresztül.


Számomra tavasszal a legszebb az erdő, energiát ad a mindent beborító zöld számtalan árnyalata. Túrázáskor mindig a kis pihenőkön tudom csak megfigyelni a körülöttem levő természetet. Jócskán fel lehet töltődni lelkileg ennyi zöldség közepette. :)


Az utolsó kép nem túracipő reklám. :) Mivel a talajt látom legtöbbször a kilométereket szaporítva magam mögött, ezért gondoltam készítek néhány képet a nem hétköznapi talpalávalókról, amikkel találkozhat minden túrázni vágyó. Az egyik szakaszon egy kedves :) mini patakocska keresztezte utunkat, amibe belemostam a cipőm talpára tapadt fél erdőt. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése